A Habsburg Ottó Alapítvány 2019. október 10-11-én kétnapos konferenciát rendezett névadója és a közép-európai rendszerváltások kapcsolatáról a Magyar Tudományos Akadémián. Az eseményen elhangzott előadások nemcsak az annus mirabilist, 1989-et helyezték történelmi-politikai kontextusba, hanem annak apropóján sokkal tágabb horizontot nyitottak. Visszatekintettek a 20. század szinte egészére: nyomon követték az utolsó magyar trónörökös életútját az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásától, bemutatták kötődéseit a két világháború közötti legitimista mozgalmakhoz és az 1944 utáni magyar emigráns csoportokhoz. Egykori munkatársainak visszaemlékezése nyomán megelevenedett Habsburg Ottó kitartó munkálkodása az ideológiai alapon kettéosztott kontinens helyébe elképzelt, egységes Európáért. Azon politikusok egyike volt, akiknek megadatott a lehetőség, hogy céljait az Európai Parlamentben is képviselje. A földrész legmagasabb szintű politikai fórumán eltöltött évei alatt, 1979 és 1999 között, sosem feledkezett meg régiónk népeinek érdekeiről, és mindig kihangsúlyozta a magyar nemzethez való kötődését. Kötetünk második részében Alapítványunk munkatársainak írásai olvashatók a politikus 1989-90-es magyarországi közéleti-kulturális szerepléséről. Habsburg Ottó első hivatalos látogatása mintegy hét évtizeddel követte utolsó itt-tartózkodását. 1989 tavaszán, európai parlamenti delegációvezetőként tett útja során képlékeny belpolitikai helyzettel, a társadalmi-gazdasági válságból kiutat kereső közéleti mozgalmakkal, a nemzet jövőjéről felelősen gondolkodó ifjúsággal találkozott. És bár jelölése a legmagasabb közjogi méltóságra rövid időn belül lekerült a napirendről, jelenléte 1990. május 2-án, a szabadon választott Országgyűlés alakuló ülésén munkájának igazolása és - utolsó magyar trónörökösként - történelmi elégtétel volt számára. Habsburg Ottó közel 80 évesen is fiatalokat megszégyenítő lendülettel, nyitottsággal vett részt a találkozókon, beszélgetéseken, fórumokon, ünnepségeken. Képgalériánk a nagyszámú esemény alkalmával róla készült legkifejezőbb felvételekből válogat. A kötet az említetteken felül tartalmaz egy látszólagos kakukktojást, az egykori trónörökös 1960-ban, egyetemista magyar emigránsok előtt elhangzott zürichi előadásának szövegét. Azonban figyelmesen követve az ott vázolt gondolatmeneteket, világossá válik, hogy Habsburg Ottó évtizedeken át következetesen ugyanazon eszmék és célok jegyében politizált. Ezért döntöttünk úgy, hogy ennek a dokumentumnak is helyet adunk az általa megélt rendszerváltozásokról szóló összeállításban.

oldal

4990 Ft

Mindenki ismeri Oscar Schindler nevét, aki a második világháború alatt csaknem ezer zsidót mentett ki a náci gyilkosok karmai közül. Pedig az a hőstett, amit Himmler masszőre, Felix Kersten vitt véghez, az Oscar Schindlerénél is jelentősebb. Ahogyan a Zsidó Világkongresszus 1947-es memorandumában megállapította, Németországban nem kevesebb, mint százezer zsidó életét mentette meg.
Himmler 1939 márciusa és 1945 áprilisa között több mint kétszázszor vette igénybe Felix Kersten szolgálatait. A találkozásokról készült feljegyzések, valamint a terapeuta emlékiratai szoros összhangban vannak a nácik titkos megbeszélésein készült jegyzőkönyvekkel. Számos eredeti dokumentum is bizonyítja, milyen erőfeszítéseket tett Kersten az áldozatok megmentéséért. A háború utolsó két évében a brit, amerikai, holland és svéd diplomáciai levelezésből is világosan kiderül, hogy Franklin Roosevelttől Winston Churchillen át úgyszólván mindenki tudott Felix Kersten embermentő tevékenységéről. Az utókor mégsem ismeri. Ez a hihetetlenül izgalmas könyv minden bizonnyal változtatni fog ezen.
François Kersaudy (1948) francia történész, a párizsi és oxfordi egyetem professzora. Kilenc nyelven beszél, a II. világháború, közelebbről a Harmadik Birodalom szakértője. Főbb műveiben többek között Churchill-lel, de Gaulle-lal, Mountbattennel, Göringgel és MacArthurrel foglalkozik. Ez az első könyve magyarul.

384 oldal

4990 Ft

Ungváry Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangoktól mentes, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet levéltári források mellett számos visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról utcára, sőt olykor házról házra követheti végig a főváros ostromának menetét. A nagysikerű könyv mostani kiadása húsz új képpel bővült az előzőhöz képest, és csaknem száz fotódokumentumot tartalmaz immár. Külön alfejezetet kapott Budapest hidjainak sorsa. A szerző feldolgozta legújabb kutatásainak eredményeit, az ismeretek mai állásához igazította a tizennégy szövegközti táblázat adatait, és utal a témába vágó legújabb irodalomra is. Több térképrészlet és egy kivehető, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

424 oldal

7490 Ft

Kezdetét vette a Harmadik Birodalom utolsó hete.
Hitler halott, de a háborúnak még nincs vége. Mintha megállt volna az idő, mégis minden szakadatlan mozgásban van. Volker Ullrich napról napra leírja ezt az ,,időtlen időt", és feltárja olvasói előtt a drámaisággal és reménnyel, erőszakkal és félelemmel teli világot. Könyve időutazás az összeomlásba.
Miközben a Dönitz-kormány Flensburgba menekül, a szövetséges haderők feltartóztathatatlanul törnek előre. Berlin kapitulál, Olaszországban a C. hadseregcsoport leteszi a fegyvert. Wernher von Braun rakétakutatót letartóztatják. Járványos méretűvé válik az öngyilkosság, tömegessé a nők elleni erőszak. Utolsó halálmenetek, erőszakos kitelepítések, náci fejesek szökése, koncentrációs táborok felszabadítása - mindez beletartozik abba, amit Erich Kästner 1945. május 7-én írt naplóbejegyzésében így fogalmazott meg: ,,a már nem és a még nem közötti hézag".

Volker Ullrich (1943) történész és publicista. 1990-től 2009-ig a Die Zeit című tekintélyes német hetilap munkatársaként a ,,Politikus könyv" rovatot vezette. A közelmúltban megjelent kétkötetes Hitler-életrajza a nemzetközi piacon is nagy sikert aratott.

368 oldal

4490 Ft

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez kötődő helyszíneket mutatja be három kötetes sorozatunk, melynek most jelenik meg az utolsó része. A harmadik kötet a résztvevők és a hozzájuk tartozó emlékhelyek abc-rendbe szedett lexikona. Számtalan képpel, adattal, életrajzzal teljes áttekintés nyújt a hazai és a határon túli területek emlékhelyekről.

Az 1848/49-es emlékhelyek bemutatásán dolgozó, kiváló történészek közreműködésével tizennégy évig készült, számtalan helyen forgatott és a közszolgálati televízió adásaiban bemutatott műsor-sorozat képei, helyszínei és az akkor elmondottak szerepelnek, kiegészülve a legújabb kutatások eredményeivel. A sorozat minden, a téma iránt érdeklődő, a történelmet kedvelő olvasónak, valamint tanároknak és diákoknak kötelező olvasmány!

444 oldal

6990 Ft

A keszthelyi Georgikont 1797-ben megalapító gróf Festetics György fia és örököse, gróf Festetics László 1820-ban két fiatal tanárt küldött több évig tartó nyugat-európai tanulmányútra. Gerics Pál orvos, állatorvos valamint Lehrmann József kertész és borászati szakember jelentései, levelei és naplói alapján hosszú évek kutatásait követően adja közre művét Kurucz György, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. A könyv fejezetei nemcsak a mezőgazdasági tanintézet alapításának, működésének szellemi hátterét és nemzetközi kapcsolatrendszerét mutatják be az olvasó számára, hanem Szilézián, Szászországon, Poroszországon, a Hannoveri Királyságon, továbbá az északnémet városokon át a Rajna-vidéken, Németalföldön, Anglián, Skócián, Franciaországon, Svájcon, Itálián keresztül követhetjük figyelemmel a két tanár néhol kalandos útját. E kötet a mezőgazdaság, az orvostudomány, az általános európai művelődéstörténet, sőt a korábbi korok életmódja és mindennapjai iránt érdeklődő olvasóközönség figyelmére is számot tarthat.

oldal

4990 Ft

Ma Magyarországon az 1657. év talán még az érettségizett olvasók számára is csupán egy - a szinte biztosan feledésre ítélt - sok-sok évszám közül a középiskolai tankönyvekből. Az Erdély múltjában tájékozottabb olvasók - és mindenekelőtt az erdélyi és partiumi magyarság - számára ugyanis ez az évszám alighanem az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legnagyobb jelentőségű dátuma: az ebben az évben lejátszódó tragikus eseményeket Csorba Dávid történész joggal nevezte az ,,erdélyi fejedelemség Mohácsának".
A korabeli értelmezések szerint az erdélyi hadsereg ez évi lengyelországi fogságba esése nyitotta meg - s ikonikus módon meg is jelölte - az 1657-1662 közötti időszakot. Ezzel kezdődött Erdély ,,fatális" éveinek sora, amikor öt év alatt öt fejedelem került trónra, s közülük három is erőszakos halállal hunyt el. Az utókor szemében ezzel az évvel vette kezdetét Erdély ,,haldoklása", amikor rövid idő alatt nem maradt talpalatnyi föld sem az országban, amit ne pusztított volna el módszeresen az ellenség. Elveszett a fejedelemség területének közel ötöd része, s ez volt az az idő, amikor több százezres nagyságrendben hurcolhatták rabságba a fejedelemség alattvalóit. Így ez a rövid időszak alighanem maradandó demográfia nyomokat hagyott a Kárpát-medencei magyarság történetében.

B. Szabó János történész a nagy sikerű A tatárjárás, A mohácsi csata és a Háborúban Bizánccal után ismét egy, a magyarság históriáját alapjaiban befolyásoló eseménysort vizsgál meg a tőle megszokott alapossággal, mindig a tényekhez ragaszkodva, újszerű felfogásban.

320 oldal

3490 Ft